Felületek

Ezen az oldalon szerkeszthetjük a felületeket, testeket.

Felület létrehozása

A már definiált pontokból kiindulva hozhatjuk létre a felületeket, vagy egyéb speciális formákat, elhúzást, forgástestet stb. Az egyszerűség kedvéért a továbbiakban ezeket is felületeknek fogjuk hívni.
A program a testeket valójában a határoló felületeivel ábrázolja, nem tömörek.
Először kell létrehozni az új felületet, és azután kell megadni a paramétereket, pontokat.

Felület lista

A már definiált felületeket láthatjuk ebben a listában.

A felületeket kijelölni is csak ebben a listában lehet, a rajzon nem.
A lista alatti ikonokkal lehet a lista elemeit mozgatni, törölni, másolni és beilleszteni.
A ikonnal az éppen kijelölt elem színét másolhatjuk az összes alatta lévő sorra.

A listában egyszerre több sor is kijelölhető, de a listában mozgatásnál, másolásnál ilyenkor is csak az első kijelölttel számol.

Új felület

Az új felület gombra kattintva hozhatunk létre egy új felületet, ami alapból egy front színű poligon lesz.

A listába bekerül egy új sor, és az lesz a kijelölt.
Ezek után kell csak megadni a pontokat kijelöléssel a rajzon, és/vagy megváltoztatni a típust, paramétereket.

Ha a megtartja a beállításokat kapcsolót bekapcsoljuk, akkor az új felület megtartja az előzőleg beállított paramétereket, különben alapértelmezett lesz (front színű poligon).
Ha a beszúrja az új objektumot kapcsolót bekapcsoljuk, akkor az új felület a listába az éppen kijelölt sor alá kerül, különben a lista végére.

Tulajdonságok

Színek

Bármelyik kék felületre kattintva egy ablak nyílik meg, ahol kiválaszthatjuk azt a színt, textúrát, amit az adott felülethez rendelünk.

A bal oldali listából választhatjuk ki, hogy melyik szín típust rendeljük a felülethez. Pl. ha a korpusz színt választjuk, akkor a felület mindig az aktuálisan beállított korpusz színű lesz.

Kivétel az utolsó sor, a direkt szín. Ebben az esetben itt kell választani a rendszer összes színe közül. Ezt használat közben már nem változtathatunk meg.

Típusok

Vonal vezetés

Az egyenes-görbe váltó gombbal választhatjuk ki, hogy egy vonal húzását egyenessel, vagy görbével folytatjuk.

A 2. és a 3. ikonnal a pontok sorrendjén forgathatunk jobbra vagy balra. Ez csak addig működik, ameddig a vonal eleje, vagy vége nem ütközik görbébe.
A 4. ikonnal a pontok sorrendjét felcserélhetjük. A végéből lesz az eleje.

Görbék

A pontokat összekötve nem csak egyeneseket, hanem görbéket is tudunk húzni.

Az első pont megadása után minden pont kijelölése előtt meg kell adni, hogy egyenessel vagy görbével szeretnénk folytatni. Új felület készítése mindig automatikusan egyenessel kezdődik.

Kétféle képpen húzhatunk görbét.

Három pontos görbe.
Egy egyenes szakasz, vagy a kezdőpont után a 3. kijelölt pontnál rajzolódik ki a görbe.

Egy pontos görbe.
Ha egy egyenes szakasz után 1 görbe pontot jelölünk, majd utána újra egyenest, akkor a két egyenes között kapunk egy görbét. Ilyenkor a görbe mindig érintőben találkozik az egyenesekkel.

Itt görbével kezdeni nem lehet, de befejezni igen, amennyiben visszazárjuk az ívet a kezdő egyeneshez.

Bézier görbék

Egy bézier görbe szakaszt 4 pont határoz meg. A kezdőpontja, a végpontja, és egy-egy iránypont. A görbe a két végén, a végpontok és az iránypontjaikat összekötő egyenesekkel (szaggatott vonal) érintőben találkozik. Ha két egymást követő görbénél azt szeretnénk, hogy az átmenet folyamatos legyen, ne legyen benne törés, akkor a végpontnak és az iránypontoknak egy egyenesre kell esniük.

A három pontos görbénél az iránypontokat is szabadon mozgathatjuk. Az egy pontos görbénél az iránypontokat a program automatikusan alkalmazza, és mindig érintői az egyeneseknek.
A görbéket nem csak síkban, hanem térben is használhatjuk.
A bézier görbék is egyenes szakaszokból állnak, ezért lehet poligon (sokszög) definiálásához is alkalmazni.

Az almenük eléréshez használja az alábbi linkeket, vagy a bal oldali legördülő menüt